A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdés a) pontja alapján 2020-tól alapképzésre, osztatlan képzésre – a törvényben foglalt egyéb feltételek mellett – csak az a jelentkező vehető fel, aki legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

Így aztán három év múlva már csak az tanulhat tovább felsőoktatási intézményben, aki minimum középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Különösen érzékenyen érinti ez azokat a továbbtanulni vágyókat, akik évekkel az érettségijük után, munka mellett, kvázi pályaváltóként jutnak erre az elhatározásra. Az intézkedés ugyanis természetesen a munka mellett is végezhető, levelező tagozatokra is érvényes.

Hasonlóan fájdalmas meglepetést okozhat a kormányrendelet azok a fiatalok számára, akik jellemzően költségtérítéses karokon szoktak továbbtanulni: közöttük mindig is alacsonyabb volt a nyelvvizsgával rendelkezők száma, mint az államilag finanszírozott képzéseken.

Azt viszont jó, ha tudjuk, hogy az idegen nyelvből tett, emelt szintű érettségi vizsga középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül – feltéve, ha az emelt szintű érettségi eredménye legalább 60 százalékos. (A 40-59 százalékos eredmény alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg, ami ugyan nem lesz elegendő a felsőoktatási felvételihez, de a további nyelvtanuláshoz azért jó alapot ad.)