Sikerrel zárult az Európai Unió által támogatott „HealthCareEurope” (HCEU) projekt budapesti workshopja, amelyre 2017. február 23-án került sor a DEKRA Akademie Kft. szervezésében. A projekt célja: harmonizálni a különböző országok egészségügyi dolgozóinak szakmai kompetenciáit, illetve megállapítani, mely területeken volna szükség fejleszteni a hazai szakemberek tudását.

Tudva, hogy a nemzetközi szintű szakemberképzés közös érdekünk, a DEKRA Akademie Kft. minden egészségügyi szakembert szívesen látott az ingyenes, félnapos workshopon. A változást támogató ápolók és az egészségügy szervezésében dolgozó szakemberek - Claudia Ball, a DEKRA Akademie GmbH. Projektvezetőjének bevezető előadását követően - angolul cserélték ki gondolataikat a témában.

A résztvevők a projekt fő célkitűzésein belül a követendő gyakorlatokra és az eseményt szervező konzorcium által kidolgozott szakmai kompetencia mátrixra fókuszáltak. A HCEU projekt a VQTS modellre alapozza a munkáját. Ez a mátrix a szaktudást kompetenciák alapján írja le. Olyan kompetenciafejlődési lépésekre osztja a tanulási folyamatot, amelyek segítségével könnyebben tudjuk meghatározni a szakmát tanuló jelenlegi tudásszintjét. 

A mátrix kutatási elveken alapul, és a terület szakértőivel folytatott szoros együttműködés eredménye. Így megbízható és biztos alapot szolgáltat a kompetenciaprofilok összehasonlítására, a munkagyakorlat valós elvárásait véve alapul. A mátrix-szerkezet lehetővé teszi a mátrix egy-egy konkrét elemét célzó tanulási modulok meghatározását, így korlátozva a tanulási időt a kompetenciafejlődés szükséges lépéseire.

A HCEU kompetenciamátrix lehetővé teszi a bizonyítványok a megszerzett kompetenciaszint és a meghatározott munkafolyamatok alapján történő bemutatását. Ezek az úgynevezett szervezeti profilok Ausztria, Magyarország, Németország, Görögország, Lengyelország valamint további HCEU tagországok kiválasztott bizonyítványaira készülnek, és lehetővé teszik a különböző képzési programokban megszerzett tanulási eredmények objektív összehasonlítását.

A korábban megszerzett tudás azonban sokszor nem dokumentálható. A HCEU kompetenciamátrix ezért lehetővé teszi az egyéni profilok bemutatását is. A projekt során a szakemberek számos olyan eszközt dolgoznak ki, amelyek alapján értékelhetővé válnak a formális elismeréssel nem rendelkezők kompetenciái. A szaktudás megszerzésének körülményeitől függetlenül képesek az egyéni kompetenciák megbízható és érvényes azonosítására illetve dokumentációjára. 

A rendezvénynek, melyet Dietmar Metzger, a DEKRA Akademie Kft. ügyvezetője nyitott és zárt, a Hotel Regnum Residence adott méltó otthont.

Jól indult a február is: ezúttal Mezőfalván vizsgázott sikerrel egy csoportunk, s vehette át az OKJ Aranykalászos gazda végzettségét igazoló bizonyítványát. A csoportban egyaránt megtalálhatók voltak vállalkozó kedvű fiatalok és a fejlődést, a változást soha meg nem unó idősebbek.

Az új szakma megszerzését azonban ebben az esetben nem csupán a továbbfejlődés indokolhatja. Földvásárláshoz, de még az örökséggel való tulajdonjog bejegyzéséhez is szükség van ún. földműves igazolásra. Tehát, ha valaki földet örököl, e nélkül fel kell ajánlania eladásra és nem jegyeztetheti be a saját nevére. Az (OKJ 31 621 02) Aranykalászos gazda tanfolyam és vizsga viszont ezekre is megoldás.

A néhány évvel ezelőtti törvénymódosítással a jogalkotó a földspekulációkat igyekezett kiszorítani, de célja volt az is, hogy a helyben lakó, a mezőgazdasággal életvitelszerűen foglalkozók, ebből élők helyzetét erősítse.

Ám még a helyben gazdálkodók közül sem mindenki lakik „helyben”: az Ausztriában, az országhatár mellett élő magyar állampolgároknak szintén igazolniuk kell, hogy Magyarországon az elmúlt három évben mezőgazdasági gazdálkodást folytattak. Az (OKJ 31 621 02) Aranykalászos vizsga az ő számukra is megoldást jelent.

A  2013. évi 122. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról értelmében ugyanis  földművesnek olyan belföldi természetes személyeket és tagállami állampolgárokat értünk, akik főfoglalkozásként vagy mellékfoglalkozásként mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak. Ehhez legalább középfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük, illetve, ha ilyenjük nincs, akkor háromévi területen szerzett gyakorlattal válthatják ki.

Az (OKJ 31 621 02) Aranykalászos gazda képzés  tehát mindenkinek jól jön, aki mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattenyésztéssel szeretne foglalkozni, aki önálló agrárgazdasági vállalkozást tervez működtetni. Jó tudni azonban, hogy a képzés megkezdéséhez az alapfokú iskolai végzettség mellett legalább B-kategóriás jogosítványra is szükség van.

Magyarországon évek óta „hiánycikk” a szakmunkás. Ez rossz hír a gyáraknak, üzemeknek, jó hír viszont mindazoknak, akik szakmát, munkahelyet szeretnének váltani vagy önálló vállalkozásba fogni.

Kevesen tudják, hogy a szakmunkáshiány oka nemcsak a fiatalok elvándorlása, hanem az is, hogy a többségük nem a munkaerőpiac igényei, hanem – érthető módon – a saját álmai mentén választ pályát. Így aztán a sok andragógus, HR-es, gazdálkodás és menedzsment vagy éppen kommunikáció és médiatudomány szakos mellett kétkezi munkást jóformán alig találni.

Pedig a 2017/2018-as tanévre kiadott hiányszakmák ismeretében a legkülönbözőbb mezőgazdasági tanfolyamokon lenne érdemes részt venni. Aki pedig inkább az iparban dolgozva képzeli el a jövőjét, gépészeti tanfolyamok és az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportba tartozó tanfolyamok egész sora közül választhatna úgy, hogy biztos lehet: talál vele munkát.

Számos megyében az építőipari szakmunkaerőtől kezdve a legkülönbözőbb karbantartókon át egészen a szállodai szobaasszonyig jó ideje minden szakmunkásra igény van. Hogy csak néhányat emeljünk ki közülük, Győr-Moson-Sopron megyében például mezőgazdasági és ipari szakemberekre egyaránt szükség volna. A mezőgazdaságban itt hiányszakmának számít az Állattartó szakmunkás, a Gazda, a Dísznövénykertész, az ipar területén pedig a Hegesztő, az Ipari gépész és a Villanyszerelő. Veszprémben Mezőgazdasági gépészre,  Villanyszerelőre és Elektronikai technikusra volna nagy szükség.

Pest megyében hiány van Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelőből, Ipari gépészből, Hegesztőből, Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelőből, valamint szintén Mezőgazdasági gépészből és Falusi vendéglátóból. Fejér megyében Útépítő, Villanyszerelő és Mezőgazdasági gépész, Csongrádban Elektronikai technikus, Hegesztő, Ipari gépész, Villanyszerelő és Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő kerestetik.

Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport szakembereiből pedig gyakorlatilag országos a hiány. Aki tehát villamosipari képzéseken szeretne részt venni, jókora palettáról választhat, tudva, hogy jóformán minddel talál majd munkát.

Tudta, hogy a Munkavédelmi Törvény 2016. július 8-án megjelent módosítása szerint 2017. január 8. óta minden minimum 20 főt foglalkoztató cégnél lennie kell ún. Munkavédelmi képviselőnek? Pedig így van: ezt a Munkavédelmi Törvény 70/A §-a írja elő. A Munkavédelmi képviselőt a munkavállalók választják.

A Munkavédelmi Törvény 75.§ 135. 1.c. fejezete értelmében a megválasztott képviselőket első alkalommal 16 órás alapképzésben kell részesíteni. Ezt követően évente 8 órás továbbképzésen kell részt venniük.

A Munkavédelmi képviselő a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

Visszatekintve a 2016-os évre egy valamit máris leszögezhetünk: eseményekben gazdag év volt ez is! Sikeres OKJ vizsgák, vadonatúj szakképzések, frissen végzett ápolók, akik szakmai életüket Németországban kezdték meg. Mindez közös eredményünk!

Nem tudom, Ti hogy vagytok ezzel, mi itt a DEKRA Akademie Kft.-nél minden év végén számot vetünk: felidézzük, mi minden történt az elmúlt tizenkét hónapban, mi az, ami sikerült, s mi az, ami még várat magára.

Nem fontossági – de még csak nem is időrendi… –  sorrend szerint, az első, amire büszkék lehetünk, azoknak a szakápolóinknak a sikere, akik három kemény éven át tanultak nálunk. A szakma tudnivalói mellett intenzív német nyelvi tanfolyamon is részt vettek, s modulról modulra haladtak kitűzött céljuk felé, hogy egy olyan országban szerezhessenek majd szakmai tapasztalatot, s alapozhassák meg jövőjüket, ahol az egészségügyet modern infrastruktúra s számos továbbtanulási lehetőség jellemzi. Azóta Esslingentől Bad Elsteren át egészen Freinsheimig, Németország számos szegletének magánklinikáin és idősotthonaiban bizonyították rátermettségüket, s hogy szorgalommal, elszántsággal nagyon sok mindent el lehet érni. Gratulálunk nekik!

Hasonló büszkeséggel gondolunk annak a közel háromszáz OKJ-s tanfolyamunknak és a legalább ennyi a Felnőttképzési Törvény hatálya alá nem tartozó képzésünknek a résztvevőire, akik sikeres vizsgát tettek. A fokozódó piaci igények miatt a hagyományos ipari – gépészeti valamint elektrotechnikai-elektronikai – és mezőgazdasági szakterületeink mellett ma már közgazdasági, ügyviteli, szociális és oktatási szakmacsoportba tartozó képzéseket is kínálunk, s tanfolyami palettánk folyamatosan bővül. Örülünk, hogy ilyen szép számmal választottatok minket!

Tudva, hogy az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzések jó ideje roppant népszerűek, készséggel vettük tudomásul, hogy 2016. szeptember 1.-ével e szakmacsoportok számos tanfolyamának csökkent az óraszáma. Ez a pályaváltók mellett jó hír volt azok a szorgalmas és mindenre elszánt fiatalok számára is, akik egy intenzív tanfolyam keretében SOS szerettek volna használható tudásra szert tenni, s akár önálló vállalkozásba fogni. Nos, szeptember óta ennek semmi akadálya!

Végül, de nem utolsó sorban, Autósiskolánk idén elért eredményeire is boldog örömmel tekintünk vissza. A hivatásos gépjárművezetőknek szóló képzéseink és továbbképzéseink újabb területekkel egészültek ki: a GKI (Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány) alap- és továbbképzés mellett immár - AETR- Tachográf képzést, Rakományrögzítés képzést és KRESZ ismeret felújító képzést is kínálunk.

Az eredmény közös!

JÓL KEZDŐDIK a december is. GRATULÁLUNK a Sárbogárdon frissen végzett Aranykalászos gazda szakembereinknek a sikeres vizsgához!

Az (OKJ 31 621 02) Aranykalászos gazda képzés továbbra is rendkívül népszerű, hiszen földvásárláshoz, gazdálkodáshoz elengedhetetlen, sőt, a termőföld örökléséhez is szükség van rá.

A 2013. évi 122. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról értelmében ma Magyarországon csak az vásárolhat földet, aki vállalja, hogy a földet maga fogja megművelni, valamint hogy a tulajdonjog megszerzésétől számított öt évig másra nem használja. Emellett azonban legalább ilyen fontos kitétel az is, hogy rendelkeznie kell minimum középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti képzettséggel vagy háromévi mezőgazdasági területen szerzett gyakorlattal.

Ez az ára annak is, ha valaki földet örökölne: a szakirányú végzettség az örökséggel való tulajdonjog bejegyzéséhez is kell. Így, ha valaki földet örököl, és nem rendelkezik ilyen végzettséggel, a földet fel kell ajánlania eladásra, és nem jegyeztetheti be a saját nevére.

A jogalkotó célja ezzel, hogy a termőföld elsősorban olyan családi vagy egyéni birtok legyen, amit rendszeresen művelnek. Ez nem csak a generációk óta tartó földműves tevékenységet jelenti, hanem az új gazdálkodók agrár tevékenységét is, akik ezzel saját maguk és családjuk számára teremtenek megélhetést és anyagi biztonságot.

A DEKRA által koordinált projekt keretében a szakértők előre vetítik, hogy a hivatásos gépjárművezetőknek várhatóan milyen feladataik és profiljaik lesznek a jövőben. A nyitó értekezletre 2016. november 10-én Berlinben került sor.

Komoly változások várhatók a jövő hivatásos gépjárművezetőinek képzésében. A cél, hogy a szállítási-fuvarozási szektor a maximumhoz közeli kapacitással működjön, és hogy megszűnjön a több mint tíz éve tartó hivatásos gépkocsivezető-hiány.

A „FutureDRV” projekt keretében a szakemberek kidolgozzák a FutureDRV (a „jövő hivatásos gépkocsivezetője”) PROFIL-képét, meghatározva a gépjárművezetők jövőbeli szerepét, a szakma „műveléséhez” szükséges, megszerzendő járműkezelési ismereteket és technikákat, a nélkülözhetetlen kompetenciákat a 4. ipari forradalom idején. Ennek a profilnak 15-20 évig kell majd szolgálnia a jövő gépkocsivezetőivel szemben támasztott képzési-vizsgáztatási követelményeket.

Ugyancsak kidolgozzák azokat az alternatív képzési lehetőségeket (FutureDRV LEARNING SOLUTIONS), amelyeknek szintén 15-20 éven keresztül kell lépést tartaniuk az egyre változó és fejlődő képzési-minősítési rendszerekkel. Olyan tanulási módszereket fejlesztenek ki, amelyek nem csak azt mutatják meg a leendő szakembernek, hogyan sajátítsa el a szükséges kompetenciákat, de azt is, hogyan fejlessze azokat egész életén át (lifelong learning).

A FutureDRV RECOMMENDATIONS, azaz a jövő gépkocsivezetőjének képzésére, vizsgáztatására, továbbképzésére, minőségbiztosítására vonatkozó ajánlások a képzőszervek számára nyújtanak majd iránymutatást, hogy a hivatásos gépjárművezetőknek várhatóan milyen feladataik és profiljaik lesznek a jövőben, s hogyan oktassák őket úgy, hogy mindenben megfeleljenek a jövő igényeinek. A nemzetközi szakértői csoport valamennyi uniós tagállam képzési-vizsgáztatási rendszerét megvizsgálja, és az ajánlásait ezekkel a rendszerekkel összhangba hozva fogja előterjeszteni.

A FutureDRV TIMELINE, a változtatások lehető legoptimálisabb ütemezésének idővonala mindjárt felelősségi köröket is kijelöl a szakma résztvevői – a képzőszervek és a teljes humánerőforrás-menedzsment – számára.

A projekten hat ország – Németország, Ausztria, Franciaország, Svédország, Nagy-Britannia és Magyarország – szakemberei dolgoznak egymással szoros együttműködésben. A 2016. november 10-11-i nyitó értekezleten Hima Tamás, a DEKRA Akademie Kft. gépjárművezető képzési szaktanácsadója „A hivatásos gépkocsivezetők képzésének-vizsgáztatásának alapjai; Kezdeményezések és erőfeszítések a kezdetektől – napjainkig” címmel tartott előadást.

A legtöbb álláskereső a piaci igények alapján választ tanfolyamot. A munkaerőpiacon rendkívül keresett ipari tanfolyamok azonban mostanáig nagyon hosszúra nyúltak. A jó hír: ősztől jelentősen csökkentek az óraszámaik! Most érdemes ilyen tanfolyamot végezni!

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzések jó ideje roppant népszerűek: évről évre egyre többen jelentkeznek rájuk. Az ok, hogy ez a képzési forma nemcsak a felsőoktatási felvételi vizsgákon sikertelenül szereplők számára nyújthat villámgyors alternatívát, de azok számára is tökéletes választás, akik pályát szeretnének váltani. A rugalmas időbeosztásban is végezhető OKJ-s tanfolyamok többsége mindössze néhány hónap alatt teljesíthető, s államilag elismert, sőt, Europass kiegészítővel külföldön is honosítható képzettséget ad.

Fizikai munkakörökben szinte bármelyik műszaki irányultságú végzettség (pl. (OKJ 35 522 06) Kis- és Középfeszültségű kábelszerelő; (OKJ 35 522 03) Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló; (OKJ 35 522 16) Villámvédelmi felülvizsgáló) megszerzése előnyökkel járhat. Természetesen ezeknél a pozícióknál is a tapasztalati háttérrel és a személyes jellemzőkkel együtt mérlegelnek a munkáltatók. A munkáltatók részéről keresettek továbbá a különböző Építő- és anyagmozgató gép kezelője – (OKJ 32 582 02) Targoncavezető; (OKJ 32 582 02) Emelőgépkezelő (kivéve targonca); (OKJ 32 582 02) Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő – végzettséggel rendelkező jelöltek.

Míg azonban mostanáig e tanfolyamok olyan hosszúra nyúltak, hogy munka mellett csak komoly áldozatok árán lehetett rajtuk részt venni, a 2016. szeptember 1-i OKJ változásokkal immár lényegesen kevesebb óraszámmal is elvégezhetők. Ez a pályaváltók mellett jó hír azok a szorgalmas és mindenre elszánt fiatalok számára is, akik egy intenzív tanfolyam keretében SOS szeretnének használható tudásra szert tenni, s akár önálló vállalkozásba fogni.

Képzési, továbbképzési lehetőségekhez kattintson ide!

Három kemény, tanulással töltött év után végzett szakápolóink útnak indultak Németországba, hogy két évig ottani magánklinikákon vagy idősotthonokban próbálják ki magukat.

Nem kisebb feladatra vállalkoztak három évvel ezelőtt a DEKRA Akademie szakápoló hallgatói, mint hogy munka mellett, felnőttképzés keretében sajátítsanak el egy Európa-szerte hiányszakmaként számon tartott, nagyon komoly tudást igénylő hivatást. A szakmai tudnivalók mellett három éven át intenzív német nyelvtanfolyamon is részt vettek, hogy idén nyáron szakszókinccsel bővített B2 TELC nyelvvizsgát tegyenek.

Jogosítvány nélkül lehet ugyan autót venni, sőt, még kötelező biztosítást is köthetünk rá, de vezetni nem szabad. Gyakorolni pedig csak a sikeres elméleti vizsgát követően és CSAK GÉPJÁRMŰ SZAKOKTATÓVAL lehet!

Talán nem mindenki tudja, de az autó üzembentartója és a tulajdonosa között – jogi értelemben – különbség van.  Tulajdonos az, aki az autót megvásárolja, birtokolja.  Alapesetben ő az üzembentartója is. Léteznek azonban olyan esetek, amikor a tulajdonos és az üzembentartó személye elválik egymástól: a tulajdonos eltekint a gépjármű használatától, és azt átadja egy másik személynek, az üzembentartónak. Ebben a speciális esetben a tulajdonosnak nem kell, hogy legyen jogosítványa, hiszen ő nem fogja vezetni az autót. A közúti forgalomban való részvételért (ahogyan az autó műszaki állapotáért is) az üzembentartó felel.

Tévhit azonban, hogy felügyelet mellett vezethetünk autót akkor is, ha nincs jogosítványunk. Ez ugyanis csak akkor igaz, ha az elméleti tanfolyamot már elvégeztük, sikeresen levizsgáztunk, és az a „felügyelet” történetesen egy gyakorlati szakoktató, akinek a (speciálisan felszerelt) oktató autóját vezetjük. Egyéb esetekben a jogosítvány nélküli vezetés szigorúan tilos, amelyért minimum 45 000 Ft-os büntetés jár.

A jó hír, hogy az elméleti vizsgáig ma már e-learninggel is eljuthatunk, s némi rátermettséggel, a kötelezően előírt 29 x 50 perc alatt a gyakorlati részen is túleshetünk.

További információk: www.dekra-akademie.hu/Autósiskola